A hajnal földereng a háztetők fölött
A parkban körbejár a szél
Az álom túlfelén kukásautó zörög
A tér zsongása benned él
A nappal tele van sugarakkal, és a fák között különös fény
Az életed itt éled, és ha volt is számtalan hely
Ez itt a múlt, mi benned él
A sok kis pillanat, mint eldugott füzet
Ki írta, nem lapozza fel
A számát mormolod, a vonal rég süket
A hívott fél sosem felel
A város tele van szavainkkal, de a séták nyoma elvész
Az életed itt éled és ha volt is számtalan hely
Úgyis tudod, visszatérsz
A presszó és a pad helyén üres telek
A sarkon áll egy kék kabát
Az égbolt nyitni kezd, akár az üzletek
Kitárja tükrös ajtaját
A szíved tele van sugarakkal, de az emlék ugyanúgy fáj
Az életed itt éled, és ha volt is számtalan hely
Ez itt a múlt, mi visszajár
A kávé rég kihűlt a konyhaasztalon
És hallod, hogy jár a villamos
De jó így állni itt a szürke balkonon
Utazni, menni kéne most
Az utcán huzatos, lobogó fény, de te bárhol is, ugyanott jársz
Az életed itt éled, és ha volt is számtalan hely
Ez itt a múlt, a régi ház
A reggel fénye ég a házak oldalán
A tócsák színe felragyog
Ha egyszer erre jön, eszébe jutsz talán
Megnézi az ablakot
És tudod, hogy ma is ugyanúgy lesz, csak az illat ma valahogy más
Az életed egyetlen film, s ha volt is számtalan kép
Nem múlik el, pereg tovább
Nem múlik el, pereg tovább