Nyakba kötött kardigán a séta délután A belváros ritka szépe erre jár talán Napfény hull a macskakőre, a szoknyáját szél Borzolja fel, pont amikor a szívemhez ér A búfalóban álmodom, hogy visszanéz ma rám Ha így volna, odalépnék, és elmondanám "Két érték van a világban, nem vitatható A sörcsarnok víg levegője, és a dagadó Minden percem végében ott van Az érzés, hogy kimondjam A város levendulavíz, holnapra elfújja a bríz ♪ Ezen kissé meglepődne a sápadt napsugár Mosolyt csalna az arcára, irány a zengeráj! Császárkörtét szopogatnék, egy melódiát Elfüstölnék, átgondolnám, hogy is van tovább Hazavinném, lefektetném nagy párnák közé Puha pára fedné testünk, mindenem övé A hajnalpír finom vöröse úszna homlokán Minden bánat elkullogna Szent Mihály lován