Én ott születtem egykor, hol a gond és a bánat,
A fájdalom, s a könnyek kéz a kézben járnak
Hol ritka társ az öröm és halványak a fények
És nem érdekel senkit, hogy meghalok vagy élek
De néha úgy éreztem, hogy rámköszön az Isten,
Néhány boldog percig a jobb oldalán ültem,
Aztán eltaszított, a sötétbe zuhantam,
S a világot átkozva magamat sajnáltam
Hosszú volt az éj, de eljött a reggel,
Mindent hátrahagytam, csak el innen, el
Nem volt könnyű út, vissza sem néztem,
Sorsom, amíg élek a saját kezemben
Én ott születtem egykor, amit messze elkerülnek,
A gazdagok s szépek csak hírből ismerhetnek,
Hol anyám könnyeiből én túl sokat is láttam,
Hogy rossz helyen születtem, azt hamar megtanultam
De néha úgy éreztem, hogy rámnézett az Isten
És néhány boldog percig a jobb oldalán ültem
Aztán eltaszított, a sötétbe zuhantam,
S a világot átkozva magamat sajnáltam
Hosszú volt az éj, de eljött a reggel,
Mindent hátrahagytam, csak el innen, el
Nem volt könnyű út, vissza sem néztem,
Sorsom, amíg élek a saját kezemben
Hosszú volt az éj, de eljött a reggel,
Mindent hátrahagytam, csak el innen, el
Nem volt könnyű út, vissza sem néztem,
Sorsom, amíg élek a saját kezemben
Поcмотреть все песни артиста