Elvette az ég A mindenét, a kedvesét De látva fájdalmát Adott egy új esélyt Álmai nyomán Összerakta, életre hívta De félelmet keltett A halálból jött élet Szép lassan felfogták, S elfogadták egymást Túl a sorson, minden gondon Fájdalmon és halálon Nem is az idő és nem is a hely És senki más nem dönti el Tiszta szívvel, semmi kényszer Önmagadtól tudnod kell Nem is tudnod, érezned Mikor lesz a kettőből egy Hiába szerette Álmokból lett asszonyát Mások nem tűrték, Új halálra ítélték És újra egyedül Kezében a végső levéllel Tudta menni kell Mert létezik a hely Ahol csakis őt várják, Újra látják egymást Túl a sorson, minden gondon Fájdalmon és halálon Nem is az idő és nem is a hely És senki más nem dönti el Tiszta szívvel, semmi kényszer Önmagadtól tudnod kell Nem is tudnod, érezned Mikor lesz a kettőből egy