Apám! 14 éve, hogy elmentél
14 éve szomorú nekem minden egyes tél
Tőled elköszönni sem tudtam, ez azóta is fáj
De az emlékeimben velem van az utolsó nyár
Az átvirrasztott éjszakák, miket végig dumáltunk
Sokszor hangosan nevettünk fel ahogy nosztalgiáztunk
Csak te voltál és én meg az asztalon egy kis pia
Senki nem veheti el tőlem mert Siska apja fia
Meséltél arról, hogy milyen volt neked gyereknek
Hogy mennyit csajoztál és, hogy nem hagynak el kik szeretnek
Megfogadtam akkor, hogy nem bízok soha nőben
De te nevetve azt mondtad: az ital beszél belőlem
Teltek a napok, tudtam minden rendben
Az életemben először és hittem ebben
Boldog volt a családom és boldog voltam én is
Hittem, hogy a boldogságban örökké élhetek én is
Aztán egy borús napon hirtelen...
Köddé vált a boldogság mert Apám nincs velem
Egy szempillantás alatt múlt minden ami szép volt
Felettem azóta is csak villámokat szór az égbolt
Tudom, hogy semmi nem lesz már olyan mint rég
Csak a hiányodtól sötétül és dörög fenn az ég
Nekem nagyobb szükségem lenne rád mint a mennyországnak
De a pokolba is lemennék ha vissza kaphatnálak
Apám! én a vérem adnám érted
Csak láthatnád, hogy ember lettem mint ahogy remélted
Már nincs meg a fejfád alatt a legkedvesebb virágod
De egyre erősebb bennem a gyász utáni hiányod
A temetőbe már csak ritkán járok...
Mert nem bírja a szívem a fájdalmat mit ott látok
Bánat ült a lelkemre és soha nem hagy el
Átkozom az eget amiért téged tőlem vesz el
Újra vissza akarom kapni a régi nyarat
Vissza tekerném az időt, lebontanék minden falat
De sajnos már csak az álmaimban láthatlak újra
Könnyes szemekkel a jelenből nézek vissza a múltba
Gyertyát gyújtok érted a fakó fényképed elött
A kedves arcodat látva engem a boldogság elönt
A pohár aljára nézve a múltat vissza hozom
Mert bánatomban Apám, miattad iszom!
Édesapa gyere haza! Édesapa, Édesapa
Édesapa gyere haza! Édesapa, Édesapa
Édesapa gyere haza! Édesapa, Édesapa
Édesapa gyere haza! Édesapa, Édesapa