Ez a szőnyeg sehova nem repít el
Alásöpörve találod az összes parád
Ünnepekkor sosincs egy lélek
A városban, aki magától gondolna rád
A hétfő tavasz és megváltás
Védőhálót veszít a láda, stressz
A gépi kávét végleg megszeretted
Emlékekkel felhúzva ez is jó lesz
Kerülöd a kanyarokat, tudod, hogy mindig bedőlsz
De az élet sosem szól, hogy épp honnan előz
Ó, mondd meg, mit ér a tánc, ha sohasem szédülsz el
Virágok közt hóesésben lecsukott szemekkel
Semmit sem úgy kapsz, ahogy kéred
Takarék álmok, babakék élet
A szerelem kizárta magát a házból
Ha akarna vissza szállna az ablakon
Mantrázott, hogy megtettél érte mindent
De túl büszke, hogy az unalommal rajtad osztozzon
Tavaly, hidd el, a hawaii éjjel
Magadra húztál egy újabb szerep zavart
Most hiába várod a nagy hullámot
Csak az alatt vihad, aki maga is szelet kavart
Kerülöd a kanyarokat, tudod, hogy mindig bedőlsz
De az élet sosem szól, hogy épp honnan előz
Ó, mondd meg, mit ér a tánc, ha sohasem szédülsz el
Háztetők közt, hogy repüljünk becsukott szemekkel?
Semmit sem úgy kapsz, ahogy kéred
Takarék álmok, babakék élet
Ó, mondd meg, mit ér a tánc, ha nem szédülünk el
Autók tetején haza sétálni becsukott szemekkel
Semmit sem úgy kapsz, ahogy kéred
Takarék álmok, babakék élet
♪
Kerülöd a kanyarokat, tudod, hogy mindig bedőlsz
De az élet sosem szól, hogy épp honnan előz
Hó-ó, mondd meg, mit ér a tánc, ha sohasem szédülsz el
Háztetők közt, hogy repüljünk becsukott szemekkel?
Semmit sem úgy kapsz, ahogy kéred
Takarék álmok, babakék élet
Ó, mondd meg, mit ér a tánc, ha sohasem szédülünk el
Autók tetején haza sétálni becsukott szemekkel
Semmit sem úgy kapsz, ahogy kéred
Takarék álmok, babakék élet