Térdedhez nyomják nyálas orrukat a kutyák, Mikor ellhalgatnak a harangok munka után. Narancsot esznek a tenyeredből a galambok, Mikor elhallgatnak munka után a harangok. Rendőrsíp és mentőautó sikít, Úgy fáj, hogy nem fáj nekem, sőt inkább felvidít. Felkelsz s elalszol, keresztül vágsz a téren, én ott leszek veled mindenütt, ahol megígértem. Néha kevés itt a fény De mégis otthon vagyok Fújjon bármerről a szél Én mindig ugyanaz maradok. Néha kevés itt a fény De mégis otthon vagyok Fújjon bármerről a szél Én mindig ugyanaz maradok.