Éjfél múlt,
Felhőkben úszik a csönd a sötét szobán.
Nincs mit mondj,
Várod, hogy én kezdjem el.
De nem érzem már.
R1: Voltam máskor is így,
Egy mondat volna a híd.
Mégsem jön,
Majd útközben ér valahol,
Egy idő után.
Nem voltál
Ahhoz, hogy légy kicsit őrült,
Soha ilyen közel.
Mégis mindig távolról, józanul nézted,
Hogy nem érlek el.
Voltam máskor is így,
Egy mondat volna a híd.
Mégsem jön,
Majd útközben ér valahol,
Egy idő után.
Ha lenne holnap jól tudnám,
Mit mondjak még az ajtódnál,
Hogy visszatarts, ne engedj el
Ha lenne holnap jól tudnám,
Mit mondjak még az ajtódnál,
Hogy visszatarts, ne engedj el
Voltam máskor is így,
Egy mondat volna a híd.
Mégsem jön,
Majd útközben ér valahol,
Egy idő után.
Voltam máskor is így,
Egy mondat volna a híd.
Mégsem jön,
Majd útközben ér valahol,
Egy idő után.
Éjfél múlt,
Felhőkben úszik a csönd a sötét szobán.
Nem mozdulsz,
Várod, hogy én kezdjem el,
De nem érzem már.
Voltam máskor is így,
Egy mondat volna a híd.
Mégsem jön,
Majd útközben ér valahol,
Egy idő után.
Történt máskor is így,
Egy mondat volna a híd.
Mégsem jön,
Majd útközben ér valahol,
Mikor már nem segít.
Ha lenne holnap jól tudnám,
Mit mondjak még az ajtódnál,
Hogy visszatarts, ne engedj el
Ha lenne holnap jól tudnám,
Mit mondjak még az ajtódnál,
Hogy visszatarts, ne engedj el
Ha lenne holnap jól tudnám,
Mit mondjak még az ajtódnál,
Hogy visszatarts, ne engedj el
Ha lenne holnap jól tudnám,
Mit mondjak még az ajtódnál,
Hogy visszatarts, ne engedj el
Ha lenne holnap jól tudnám,
Mit mondjak még az ajtódnál,
Hogy visszatarts, ne engedj el
Ha lenne holnap jól tudnám,
Mit mondjak még az ajtódnál,
Hogy visszatarts, ne engedj el
Nem voltál
Ahhoz, hogy légy kicsit őrült,
Soha ilyen közel.
Mégis most is távolról, józanul nézed,
Hogy nem érlek el.