Egy kis tökös üstökös Tökös Tökös Úgy döntött, hogy ő nem zuhan le mégse Tökös Tökös Volt az égnek egy szimpatikus pontja És azt magának ő már rég kinézte Tökös Tökös Állócsillagként ott is maradt Jó sokáig, mozdulatlanul Míg egyszercsak végül seggbe nem rúgta Mégis őt az úr Mégis őt az úr Tökös Tökös Ekkor aztán méltatlankodva De elég sebesen útra kelt És elkeseredve konstatálta Útja immár újra lejt Tökös Tökös Már mindenről lemondva szálldogált A kilátástalan űrön át Mígnem aztán felfedezte őt Egy csillagász Aki csak erre várt Tökös Tökös Az üstökös útja így véget ért Fölfedezték és földet ért Emberré lett, most a neve az hogy Novák És irigylik őt A szupernovák Tökös Kis üstökös