Jártam mindenhol lassan Voltam már hátul a sorban Volt úgy, hogy térdre borultam Az összetört szívemet húztam a porban Nekem azt mondták van, hogy az élet Kihúzza néha alólam a széket Ha esni kell, hadd essek Legalább megélem, amit ők sohasem mertek Mindegy, ki mit mondott Velem együtt jártak a gondok Én a szakadék széléről Álmodtam nagyot Minden egyes tévedésem Erősebbé tett, mint régen Már tudom, nem hordhatom A világ súlyát a vállamon Én semmit nem kaptam meg ingyen Senki nem virrasztott értem Mégis ember lett belőlem Mégis ember lett belőlem Mondtak már mindent rólam Gyerekként csak álmodoztam Ha sarokba löktek, hittem a jóban Hogy megosztom azt, amit magammal hoztam Ma ugyanúgy tombol az akarat bennem Levegőt azóta se vettem Az iránytűm a szívemben A félelmem elkergetem Mindegy, ki mit mondott Velem együtt jártak a gondok Én a szakadék széléről Álmodtam nagyot Minden egyes tévedésem Erősebbé tett, mint régen Már tudom, nem hordhatom A világ súlyát a vállamon Én semmit nem kaptam meg ingyen Senki nem virrasztott értem Mégis ember lett belőlem Mégis ember lett belőlem Én egyedül másztam a hegyeket Ahol a lejtő folyton meredek Előttem csak egy cél lebegett Hogy mindig megéljem a perceket Én egyedül másztam a hegyeket Ahol a lejtő folyton meredek Előttem csak egy cél lebegett Hogy mindig megéljem a perceket Minden egyes tévedésem Erősebbé tett, mint régen Már tudom, nem hordhatom A világ súlyát a vállamon Én semmit nem kaptam meg ingyen Senki nem virrasztott értem Mégis ember lett belőlem Mégis ember lett belőlem Minden egyes tévedésem Erősebbé tett, mint régen Már tudom, nem hordhatom A világ súlyát a vállamon Én semmit nem kaptam meg ingyen Volt, hogy senki nem hitt bennem Mégis ember lett belőlem Mégis ember lett belőlem