Zúg a kerék
Füstöl a menedék
Nem vagyok itt, csak vendég
Fújja szelét
Rázza a levelét
Magam vagyok az ellenség
Zúg a kerék
Füstöl a menedék
Nem vagyok itt, csak vendég
Fújja szelét
Rázza a levelét
Nem vagyok itt
Ha kiszakadok mégis egy pillanatra
A kék madár hív, hogy visszaadja
Azt, amit már elfeledtem rég
Hogy a csend nem zaj, s hogy csillagos az ég
Hát majd kiszaladok mindig a pirkadatba
A kék felettem, a föld alatta
Elindul, a lábamat kapkodom
Hogy minden ilyen éles maradjon
Indulj el egy úton, én is egy másikon
Hol egymást találjuk, egymáshoz se szóljunk
Aki minket meglát, mit fog az mondani?
Azt fogja gondolni, idegenek vagyunk
Kifakul
Az élet kifakul
Nélküled, csak telik, zakatol ravaszul
De kitanul
Szeretni igazul
A szívem, ha veled lehet újra vigaszul
Hazahúz
A kezed hazahúz
Kutatom a szemed, a hajnal belefúj
Ki tanul
Majd szeretni igazul?
Ha az eszem elveszett
És kiszakadok újra egy pillanatra
A kék madár hív, hogy visszaadja
Azt, amit már elfeledtem rég
Hogy a csend nem zaj, s hogy csillagos az ég
Hát majd kiszaladok mindig a pirkadatba
A kék felettem, a föld alatta
Elindul, a lábamat kapkodom
Hogy minden ilyen éles maradjon
Indulj el egy úton, én is egy másikon
Hol egymást találjuk, egymáshoz se szóljunk
Aki minket meglát, mit fog az mondani?
Azt fogja gondolni, idegenek vagyunk
Idegenek vagyunk, szeretetet tartsunk
Ahol összegyűlünk, egymásba feledkezünk
Ismerősök vagyunk, szeretetet tartsunk
Ahol összegyűlünk, egymásba feledkezünk