Minden pillanat egy ébredés Távolabb a földtől forróbb már az érintés Amikor minden lángol. Titokban látom újra szép szemed Titokban látom újra élvezed, hogy itt lehetsz És valahogy mindig várod. Refrén Minden tiltott percét, hogy érezzelek, Hogy újra lássam és fogjam két kezed. Ennél többet érzem, nem adhatok neked, Csak egy tiltott percet, hogy itt legyek veled. Óh, úgy féltelek! Éjszakába nyúló nappalok. Tőled távol lenni én már régen nem tudok Maradj itt végleg nálam! Ki az, ki tőlem mégis elszakít, kedvesem Hiába minden, rajtam nem segíthet semmi sem Hisz ugyanúgy mindig vártam... Refrén 2* Sokszor érzem én, ez túl kevés, Ajándék vagy nekem, már jól tudom nem tévedés Szeretni minden áron. Feledni kéne, mégis elhiszem, így a jó. Te itt élsz bennem, ez nem változhat meg hirtelen Bármeddig tart én várom... Refrén 2*