Néha kérdezem Vajon mért, mért pont így történt? Milyen érv tart itt még mindig mellettem? Kérdem kinek köszönhetem Ide tartozol, hisz az ég ő küldött értem Te vigyázol most rám, hogy el ne tévedjek Az élet ezer útján Mert ennek így kellett lennie! Senkinek nem kellett félnie Csak öleltél nagyon, és úgy döntöttem hagyom Ilyen a szív Vad és még fiatal, szárnyaló Tudja, jól mit akar Annyira érzi, hogy már nem a régi Az élet, amit én, én adnék érted Neked érezned kell Minden érintést, hangot, érzést Amit adhatok, neked őrzöm már régen Hiszen álmodtam már rólad S tudtam jól, eljössz értem Mert ennek így kellett lennie! Senkinek nem kellett félnie Csak öleltél nagyon, és úgy döntöttem hagyom Ilyen a szív Vad és még fiatal, szárnyaló Tudja, jól mit akar Annyira érzi, hogy már nem a régi Az élet, ami egyszer majd tovaszáll De addig bármi is ér, már ezután ne félj! Ennek így, ennek így kellett lennie! Refr.: 2x Mert ennek így kellett lennie! Senkinek nem kellett félnie Csak öleltél nagyon, és úgy döntöttem hagyom Ilyen a szív Vad és még fiatal, szárnyaló Tudja, jól mit akar Annyira érzi, hogy már nem a régi Mert ennek így kellett lennie! Senkinek nem kellett félnie Csak öleltél nagyon, és úgy döntöttem hagyom Ilyen a szív Vad és még fiatal, szárnyaló Tudja, jól mit akar Annyira érzi, hogy már nem a régi