Mosolyogsz rám, és a gyöngémet keresed,
Ha mindenem tiéd, még nyúlsz egy keveset,
És mondod igazán, hogy téged is levesznek,
Kerék alá tesznek, onnan is kivesznek ők,
Akik szintén csak élni akarnak és hú,
De őszintén szavalnak:
Ha nem teszem meg, hát megteszi más!
A kényelmünkért persze más a hibás!
Hülyítik egymást, hogy tények és ráció,
Hatékonyság meg információ.
Belegabalyodva a hatékony térbe,
Hamiskás szemmel feloldozást kérve
Még mindig nem értik, hogy nem ez a lényeg.
Ragad a tudatuk mint nyáltól a bélyeg.
Mielőtt nyakunkra szorul az időhurok,
Egy hely még, hova menni tudok...
Ha valaki keres, én magamban vagyok.
(Találj rám...)
A külvilágnak csak egy apró cetlit hagyok, ha tudok,
(Találj rám...)
Hogy nyugi-nyugi srácok, písz-lav-heppinesz!
(Találj rám...)
Senkire sem várok, idebenn buli lesz!
Ez törpe lélek, mindent magáért tesz.
Csakis attól fél, hogy őszinte lesz.
Jupiter a másik és ökör a világ,
Neki gyarmat a szerelem és eszköz a virág.
Amaz befektetni tud, de adni nem.
Hogy kiben is bízik? Már magában sem.
Neki verseny a szex, az ideges a pipás
Zörög a zene és a költő csak egy piás...
Ha valaki keres, én magamban vagyok.
(Találj rám...)
A külvilágnak csak egy apró cetlit hagyok, ha tudok,
(Találj rám...)
Hogy nyugi-nyugi srácok, písz-lav-heppinesz!
(Találj rám...)
Senkire sem várok, idebenn buli lesz!
Ha valaki keres, én magamban vagyok.
(Találj rám...)
A külvilágnak csak egy apró cetlit hagyok, ha tudok,
(Találj rám...)
Hogy nyugi-nyugi srácok, písz-lav-heppinesz!
(Találj rám...)
Senkire sem várok, idebenn buli lesz!