Fehér szoknyád, hosszú hajad volt Jöttek ránk az éhes szúnyogok Hozzám bújtál, egymást hallgattuk A szívem ugrált, kívül dobogott Átdidergett éjszaka reménytelen hajnalán A tévém csendes, a telefon se szól Az ágyamban egyedül vagyok A szívem körül érzek valamit De ez már más, másra gondolok Átdidergett éjszaka reménytelen hajnalán Nagyon szép voltál, nagyon szép voltál Átdidergett éjszaka reménytelen hajnalán Nagyon szép voltál, nagyon szép voltál Nagyon, nagyon, nagyon, nagyon Nagyon szép voltál, nagyon szép voltál