Valahol eltört egy pohár Üvegszilánkok ezre száll Hangját visszhangozza még az ég Réges-rég nem használták A polc hátsó sarkában állt Már csak magában beszélt, ha félt Nem volt könnyű élete Félig üres, félig tele Magányosan szaladt vele A végzet utolsó tele Még egyszer elképzelte Hogy újra koccintanak vele Szemét boldogan csukta le S megrepedt üvegszíve Valahol eltört egy pohár Üvegszilánkok ezre száll Minden szilánk egy-egy szép emlék Látott boldog arcokat Megismert féltett titkokat Hallgatott sok-sok mesés regényt Nem volt könnyű élete Félig üres, félig tele Magányosan szaladt vele A végzet utolsó tele Még egyszer elképzelte Hogy újra koccintanak vele Szemét boldogan csukta le S megrepedt üvegszíve Valahol eltört egy pohár Üvegszilánkok ezre száll Apró kristályokra hullt a múlt Ahány darabka, annyi kép Annyi lángoló beszéd Fénye lassan megfakult, kihunyt Nem volt könnyű élete Félig üres, félig tele Magányosan szaladt vele A végzet utolsó tele Még egyszer elképzelte Hogy újra koccintanak vele Szemét boldogan csukta le S megrepedt üvegszíve