Jász kunsági gyerek vagyok, jász kunságban születem Kiskoromtól nagykoromig benne felnevelődtem Kilenc zsandár kísér engem a jász kunsági fő utcán Még akkor is betekintek a kis angyalom ablakán Éppen akkor, éppen akkor vetette be az ágyát Rozmaringgal, rozmaringgal söpörte a szobáját Még akkor is azt kiáltja betyár gyerek, gyere be Adj egy csókot, egy utolsót Kacsintsál a szemembe Nem mehetek kedves rózsám, mert be vagyok sorozva A jászberényi nagy kaszárnya számomra van kinyitva Fel szántatom, fel szántatom a jászberényi fő utcát Vetek bele, vetek bele piros pünkösdi rózsát Mert az a föld fekete föld piros rózsát teremne Minden szőke barna kislány csak engemet szeretne