Üdvözöllek magyarhonban, messziről jött idegen, Hogyha jó szándék vezérel, pihenj annyit, amit kell, De ha földünkre fáj fogad, vagy csak asszonyt vinnél el, Fordulj sarkon, s gyorsan kotródj innen Isten hírével. Ne szomjazzon más nép fia a mi javaink után, Mi sem kérünk semmit abból, ami nem nekünk dukál, Nem keressük mi a bajt, de el sem futunk előle, Aki fogát feni ránk, az pórul jár egy-kettőre. Szívesen látunk mi bárkit, ha utána hazamegy, Nem időzik a kamrában, hogy a zsebét tömje meg. Mert a világ ezen felén csak az él meg száz évet, Aki tiszteletben tartja mifelénk az illemet.