Füstös régi környék utcáit koptatom Ott születtem én meg, ott az otthonom Nem lakott ott gazdag, puccos úri nép és ha jött az este, nekünk az út mesélt Mesélte azt, hogy szép volt, szép volt fiúk és tátott szájjal néztük, amig a tűz kihunyt Esős vasárnap reggel, ha az öreg busz megáll Eszembe jutnak újra a régi cimborák Mennyit álmodoztunk kint a csillagok alatt és azt hittük hogy ez már mindörökre tart De közbe szólt az élet: nagyon-nagyon vigyázz Te úgysem leszel több, mint egy külvárosi srác