Nézd arcomon az éveket Hazudnék szépeket De a szemeim nem hagyják A fény az, ami sok lehet Itt nem látsz ma könnyeket Hiába is akarják Más mostanában a reggelem Az egész életem Úgy az ágy szélére ült Kár, hogy kicsit még részegen Újra kell kezdenem És a lelkesedés is hűlt Refr.: De ha lemegy a nap Már nem nagyon ismersz rám Becsukott szemmel Zuhanok a fény után S míg a pohárban el nem olvad a jég Addig egy kicsit Megint olyan leszek, mint rég Nézd itt ezt a kék eret S benne a véremet Ahogy a magaslatokra tör Jó nagy lesz a túlnyomás S az már abszurditás Hogy a saját vérem öl Tény mostanában, hogy szédülök Félek, még eldűlök Valami árokpart szélén S én, a színpadok csillaga Hangjegyek mágusa Ott hűlök ki az út végén. Refr. 2x