Azt hiszem, hogy szeretlek Lehunyt szemmel sírok Azon, hogy élsz De láthatod az istenek, a por Meg az idő mégis oly súlyos buckákat emel Közéd-közém Ilyenkor ágyba bújva félek Mint a természet éjfél idején Hangtalanul és jelzés nélkül Ilyenkor ágyba bújva félek Mint a természet éjfél idején Hangtalanul és jelzés nélkül Olykor elfog a szeretet tériszonya és kicsinyes aggodalma Ilyenkor ágyba bújva félek Mint a természet éjfél idején Hangtalanul és jelzés nélkül Ilyenkor ágyba bújva félek Mint a természet éjfél idején Hangtalanul és jelzés nélkül Azután újra hiszem, hogy összetartozunk, Hogy kezem kezedbe tettem Kezedbe tettem Kezedbe tettem Kezedbe tettem