Szia! Nem tudom miért teszek úgy mintha bármikor meghallgatnád ezt. Csak Megtaláltalak a névjegyek között. Amúgy tudtam hogy le vagy merülve. Majd ha hazamegyek feltöltöm a telefonod, és felhívlak újra. Sokáig fogom várni majd hogy felvedd. Emlékszem itt láttalak utoljára. Most a helyeden csak a csend van. Most a helyeden a semmi van. Most a helyeden nincs semmi. Asszem hogy nekem ennyi isten, Asszem nekem ennyi az isteni Nekem ez a semmi az egyetlen ami isteni. Hogy Ha vagy valahol megírhatnád, mert ha az olvasásra ráérnél Még elküldeném neked azt a fel évnyi befóliázott HVG-t Visszahívhatnál, ha valahol vagy és meghallgatod ezt, Meg ha onnan a valahonnan hazaérsz, majd ne ijedj meg, Csak kölcsönvettem a szobádból pár lemezt. Nem gondoltam volna, hogy van olyan, hogy új semmi De Mióta nem vagy, nem tudom szeretek e lenni Azt tudom hogy szeretnék lenni. Szeretnék túl lenni. A tüdődből madarak repültek ki aznap egyenesen az ég felé Mi ültünk és a felhőket néztük Most ülök és azt az eget nézem, De ezen már éneke nincsen a madaraknak. Emlékszem hogy sípolt a tüdőd. Most kéne üzenetet hagyni. Most már jóval a sípszó után vagyunk. Most kéne üzenetet hagyni... Csak most már minek...