Egyre nő az idő Jár, sarkamban áll Körbe-körbe forog Állandóan telik Sarkamban áll Percei kopogtatva verik Az ajtót Ami most nyílik éppen Folytatódhatna sokféleképpen Egyre nő az idő Jár, sarkamban áll Ablaktalan Szürke szobára nyílik Ahol egy kövér nő ül Figyel, nem bízik bennem Ki be félve léptem Szemügyre vesz a lámpafényben "Élményeit átgondolva tekintsen vissza a múltba" Majd rácsap egy piros gombra Egyre nő az idő Jár, sarkamban áll