Amiért én most ilyen sárga vagyok
Ne hidd babám, hogy én beteg vagyok
Megsárgított engem a szerelem
Nálad nélkül mit ér az életem
Amiért én most ilyen piros vagyok
Ne hidd babám, hogy én festve vagyok
Így szült engem anyám a világra
Pirosító nem kell az orcámra
Keresem az álmot, de az elkerül
Rajtam még a Jóisten se könyörül
Csak én járok az utcákon egyedül
Egyedül ébredtem fel reggel
Cukor és kávé nélkül kanalat ittam némi tejjel
Így indultam el el, sej
Üres szívvel, üres fejjel, üres az életem
Ha a zene nincs mellettem
Mert a zene, ha idegen, elidegenít
Elrendetlenít, felidegesít
Érzed, hogy nem jó időben állsz éppen itt, a mindenit!
Mert zene rendeltetése belső világunk megismerése
Felvirágozása és kiteljesedése
Mert zene rendeltetése belső világunk megismerése
Felvirágozása és kiteljesedése
A zene mindig helyre teszi napod nap nap után
Remélem, vágod ám! Remélem, elhiszed mindazok után
Hogy nem is akárki hagyta ránk az üzenetet kiskomám
Elmondom most neked mit mondott erről Kodály Zoltán
Lehet élni sokáig zene nélkül is
Vezet út keresztül még a sivatagon is
De mi mindannyian inkább azt akarjuk
Hogy végig az igazi emberi élet útját úgy járjuk
Mintha az nem kopár, sivár
Sivatagos vidéken menne át
Hanem virágos réteken
Mert zene rendeltetése belső világunk megismerése
Felvirágozása és kiteljesedése
Mert zene rendeltetése belső világunk megismerése
Felvirágozása és kiteljesedése
Lehet élni sokáig zene nélkül is
Vezet út keresztül még a sivatagon is
De mi mindannyian inkább azt akarjuk
Hogy végig az igazi emberi élet útját úgy járjuk
Mintha az nem kopár, sivár
Sivatagos vidéken menne át
Hanem virágos réteken
Virágos réteken
Mert zene rendeltetése belső világunk megismerése
Felvirágozása és kiteljesedése
Mert zene rendeltetése belső világunk megismerése
Felvirágozása és kiteljesedése
Mert zene rendeltetése belső világunk megismerése
Felvirágozása és kiteljesedése
Mert zene rendeltetése belső világunk megismerése
Felvirágozása és kiteljesedése