Nemecsek: Ne haragudj Boka!
Nem tudtam átadni a parancsot, én nem vagyok jó hadsegédnek.
Boka: Szent Isten, hiszen te lázas vagy! Gyere, le kell feküdnöd,
N: Igaza volt a Kolnay-nak,
A helyében én is árulónak hinném magam. Megé
Rdemeltem, hogy úgy írták le a nevemet. Hogy csupa kisbetűvel.
B: Ne butáskodj, Ernő! Hiszen mindenki látta, it
T volt a Geréb és lebukott. Most már mindenkinek világos minden.
N: Itt volt a Geréb?
B: Hiszen te is láttad! Gyere, hazamegyünk.
N: Suttogják a fák
B: Játszik csak a szél
N: És rólam suttogják
B: Néma a tér
N: Hogy neve sincs már
B: Gyere csak lépj
N: Itt egy neve-nincs jár
N: Idesúg az est
B: Arcod csupa láz
N: Te többé ne keresd
B: Forró láz
N: Hogy ki köszön rád
B: A hideg is ráz
N: A kutya sem lát
N: Egy név az enyém ott a sorban
Nézd, elveszett egy szóban
Most a tinta eltemet
Fáj, hogy nevemet
Kis betűvel
Tüntetik el
Egy név már nem látszik, hogy hol van
Én nem látszom így valóban
Szólj, ne hagyjuk semmiképp
És egy nap újra szép
Lesz a nevem
Jössz-e velem?
Suttogják a fák...
N: Boka, az ott nem az Áts Feri? Vagy a Pásztor? A nagy.
B: Megijesztesz Ernő. Egy lélek sincs az utcán.
N: Jó napot! Jó napot, Rácz tanár úr!
B: Kinek köszönsz Ernő?
N: Boka, köszönj te is a tanár úrnak!
B: Drága barátom. Drága egyetlen barátom.
B: Veled megyek én
N: Jól van, mehetünk
B: Hát persze, te szegény
N: Jót nevetünk
B: Oda lépünk
N: Oda lépünk
B: Csak haza érjünk
N: Úgy fáj, áthúztak egy sorban
(B: Valahol van egy könyv, nekem úgy mondták)
N: Ott elvesztem egy szóban
(B: Az a címe, hogy Bátorság)
N: Nézd, a tinta eltemet
(B: Én tudom az a könyv)
N: Tisztes nevemet
(B: Tisztes nevedet)
N: Kisbetűvel
(B: Nagybetűvel)
N: Tüntetik fel
(B: Tünteti fel)
N: Suttogják a fák
B: Egyszer megtudják, az igazat
N: Suttogják
N+B: Suttogják a fák...