Olyan friss a levegő, voltaképp látszik a táj Eltűnik a legelő, jobb mérget szív a száj Sajnálom, tévedés lesz, de egy kicsit legalább fájhat Akárhol az Isten lába, mindenki királya arra vágtat Nézz rám! A többi meg fekszik az oldalán, de innen nyernek majd igazán Olyan más a levegő, ős-buja, elvadult táj Kövér a fű a legelőn, lágy kenyérről szól a száj Most, mikor ugyanúgy, mondjátok neki: nagyon fáj Gépre ül, hogy térképnek lássa, fölébe száll a fehér király Nézz rám! A többi meg fekszik az oldalán, de innen nyernek majd igazán Mind ugyanaz, mind ugyanoda ér, mind ugyanúgy jár, mind ugyanazt kéri, nézd! Ha nekem játszol, ha nekem játszol Nézz rám! Abbahagyhatod