Lángol a város, ránk zárva ablak és ajtó. Űzöttek vagyunk, de ki lehet a hajtó? Az utcákon emberek égnek, szenesre égnek. A gyerekek az óvóhelyeken félnek. Ki énekli meg majd a földi poklot? Törmelék alatt tűrjük a sorsot. Meddig tart? Nem tudom. Csak nézek ki a kulcslyukon. Ha valaki ezt hallja még, segítsetek, egyedül túl nehéz.