Ahogy a kislány ülteti a mozgó buszon a húgát ülésre
Úgy szeretnélek én is
Kézen fogva, ha a busz épp fordul
Te meg kézen fogsz
Ha nagyon nagy sor lett
És a dugóban ideges lettem
Hatodszorra ezen a héten
Mert ma szombat
A motorzajtól nem jön át az égi szózat
De te hallod és közvetíted nékem
Hogy mégis mi a fenét dúdol az égi szellem
Pedig nagyon zúg a busz meg én is
De te hallod, valahogy hallod mégis
Milyen szépen felvázoltam mindent
Persze nem így lesz egészen
Nézek majd és nézel másra
Rágondolunk az elmúlásra
Belém kapsz és én visszamarlak
És elhalkul az égi szózat
A mobilomat hova raktad
Mer' a sátorban nincs
,,A sátorban hagytam"
A sátorban nincs
,,A sátorban hagytam"
Persze hogy ott volt
Persze hogy megvan
Mit üzenjünk a fiúknak
Akik végignézték a műsorunkat?
Talán azt, hogy szerelemből nem lehet megélni
Talán azt, hogy szerelemből nem lehet megélni
Talán azt, hogy szerelemből nem lehet megélni
Talán azt, hogy úgyis megpróbálják majd
Így lesz vége majd egy nyáron
Mondjuk Orfűn egy fesztiválon
A fiúk néznek és annyit látnak
Hogy vége van a fesztiválnak
A fiúk néznek és látnak minket
De nem látják a tizenöt évet
Nem is baj, mert ők még tiszták
És igazuk van, ha azt mondják, hogy
,,Nézd, micsoda nyomorult ember
Ahogy kiabál a csajával
A csaj meg aljas, hogy röhög rajta
Hogy a csávó fullra be van rúgva"
És nem is gondolnak arra, hogy
Húsz éve pont az ő szüleik
És nem is gondolnak arra, hogy
Ők meg húsz év múlva
Épp hogy sejtik, még nem tudják
Tizennyolc mind és olyan tiszták
Mint a kislány a buszon
Remélem, hogy a hangom egy stégre dobott rozsdás csónaklánc
Hangjaként visszhangzik majd a tiszta a fülekben
De most még csak a buszon állunk
Egyre közelebb egymáshoz
Nézel rám és nézlek téged
És elfelejtjük az egészet