Bárcsak újra kezdhetném Bárcsak megfordíthatnám Sorsom kerekét. Mi bennem él még, neked már a múlt Szívem megnyugvásra várt De a lárma nem halkul. Ajtód kulcsra zártad, kint rekedtem én Bár oly messze vagy, egyre csak hátrébb lépsz Csak hogy fájjon még. Eddig minden rendben volt Hittem végre megtalált Az a fény az álmomból. Most mégis könnyem áztat el Hisz megrémít a távolság S ha hívlak nem felelsz. Nézz rám, így nem múlhat el.