Állvány, festék Kezedben a rég elnyűtt ecset Készül a festmény Kimunkálsz minden részletet Ezen a képen mi vagyok neked? Fekete felhő zöld legelők felett Távoli hegycsúcs, makacs és hideg Szavaid hallja, de soha nem érti meg Vagy a ház a völgyben, ami visszavár Az a ház ami téged visszavár Féltve őrzi minden éjszakád Készül a kép és az alkotó Nem pihen, amíg nem látható Amit elképzelt, ha nem sikerül Az állványra üres vászon kerül Pásztor vagyok, aki, ha éhezel Mindig új mezők felé terel Sziklák között rohanó patak Ha bele nézel, látod önmagad De lehet, én leszek a kopott képkeret Lehet én leszek a kopott képkeret Száraz unalommal óvja művedet Készül a kép és az alkotó Nem pihen, amíg nem látható Amit elképzelt, ha nem sikerül Az állványra üres vászon kerül Készül a kép és az alkotó Nem pihen, amíg nem látható Amit elképzelt, ha nem sikerül Az állványra üres vászon kerül