Nap korongja, szörnyeteg Völgy ölébe száll Földre hulló istenek Vad haragja vár. Tűz lobog látom nappal az éjben Éjszaka könnyeit nem kell félned Éhes madár a testembe váj Tűz lobog látom nappal az éjben Éjszaka könnyeit nem kell félned Kincsem örök és nincsen mi fáj. Vak sötét a félelem Élve eltemet Minden éjem végtelen Ha nem vagyok veled. Tűz lobog látom nappal az éjben Éjszaka könnyeit nem kell félned Éhes madár a testembe váj Tűz lobog látom nappal az éjben Éjszaka könnyeit nem kell félned Kincsem örök és nincsen mi fáj. Vidd tovább a meggyújtott fáklyát Nyiss utat és lépj rá ne várj El ne hagyd az értelmed lángját Látnod kell mit szem nem kutat Indulj ne nézd a vesztem Holnap tán holtan fekszem Menj tovább, ne gondolj rám!