Zűrzavarok zavarognak a fejemben Egyedül zuhanok lassan a végtelenben Idegszálakon, lábam a gázpedálon Mocskos a valóság, az élet nem egy álom Erőltetem magam, torkom lávaként izzik Sovány vigasz, hogy más a pénzemen hízik Köpni kéne valakinek a fejére Belesúgni ordítva azt a fülébe Sohasem leszek Krisztus Én sohasem leszek Isten Megváltanám a világot De nagyon fáj, hogy nincsen... Én sohasem leszek Krisztus Én sohasem leszek Isten Megváltanám a világot De nagyon fáj, hogy nincsen Esélyem! Az egész életem neked lefesthetem A testemet tartja össze, szét nem eshetem A kezem is mozdul, láthatod, még élek De túl kevés az erőm, én önmagamtól félek Én sohasem leszek Krisztus Én sohasem leszek Isten Megváltanám a világot De nagyon fáj, hogy nincsen... Én sohasem leszek Krisztus Én sohasem leszek Isten Megváltanám a világot De nagyon fáj, hogy nincsen...