Szoborrá tettél
A tökéletesség minket szemlél!
A tükörképünk csak torzít, nem fél
Mutatja igazi arcát, kitárja karját felénk!
♪
Én nem csak elveszem, de vissza is teszem
Leromlott tartásomból erőt merítve kiharcolom
Hogy legyen büszkeségem és időm
Hogy tovább harcoljak
Ne legyek megtörve
A sziklába ne keresztet karcoljak körömmel
Akik túlélnek, keresztülgázolnak
A Hold mutatja, világítja
Fáklyát erővel tartja
Az utunkat törik itt szilánkokra
Élünk még!
Talpunk alatt a víz már jég
És nem csak elképzeljük, de megéljük
A kétségeink eltemessék!
Szemben az árral úszhatnék
És megérett, ami nem értett
Minden rólunk szól!
Találok majd elég tollat, ami lesz a fegyverem
Tintával írom mindenhova, az igazi nevem
Tudom, hogy hol a helyem
Nem váltok világot üres szavakkal
Csak tettekkel és tiszta akarattal
Meglátod, a rémálmod én vagyok
Remélem már bánod, hogy látod, mit tettél, visszaszállt az átkod
A szívemben csak harag van, nincs többé gyűlölet
Nem pazarolok rád egy gondolatot, sem egy percet
Élünk még!
Talpunk alatt a víz már jég
És nem csak elképzeljük, de megéljük
A kétségeink eltemessék!
Szemben az árral úszhatnék
És megérett, ami nem értett
Minden rólunk szól!
Belőlünk él, kaparja szét
Szívével nem lát
Keresztülhódítja jövőjét, múltját
Egy hazug önképpel, állunk a sötétségben
Reménnyel hitünkben
♪
Reménnyel hitünkben!
♪
Élünk még!
Talpunk alatt a víz már jég
És nem csak elképzeljük, de megéljük
A kétségeink eltemessék!
Szemben az árral úszhatnék
És megérett, ami nem értett
Minden rólunk szól!