Pillanatok Fogaim nyoma bőrödön Pillantásod enyémbe akadt Éhes vagyok és közönséges Állok a forró zuhany alatt És éppen arra gondolok Mennyire sebezhető az ember Felemelő és félelmetes egyben Ez a mindent elsöprő szerelem Az égő szétpattan Nincs többé rá szükség A lényeg úgyis láthatatlan, Üldöz egy álom Nem gondoltam volna, Hogy egyszer végre megtalálom! Pillanatok állítják meg A megszokások kerekeit, Évekig ugyanúgy forogtak S hirtelen minden megváltozik Most éppen arra gondolok Mennyire szabad lehet az ember Felemelő és félelmetes egyben Ez a mindent elsöprő szerelem. Az égő szétpattan Nincs többé rá szükség A lényeg úgyis láthatatlan, Üldöz egy álom Nem gondoltam volna, Hogy egyszer végre megtalálom! Az égő szétpattan Nincs többé rá szükség A lényeg úgyis láthatatlan, Üldöz egy álom Nem gondoltam volna, Hogy egyszer végre megtalálom! Nem gondoltam, Hogy megtalálom. Nem gondoltam volna, Hogy egyszer végre megtalálom!