A könnyem kicsordul minden nap Mert látom a szegény csak szegény marad Nincs fény az alagút végén De én megyek míg bírom még A könnyem kicsordul minden nap Mert látom a szegény csak szegény marad Nincs fény az alagút végén De én megyek míg bírom még Hogy léphet lég itt egyről a kettőre Mit nem ér semmit, a szegénynek bőre Mire építkezzek, ha nincs is alap A szegény örökre, örökre szegény is marad Akinek semmilye nincs, oda adná mindenét Akinek mindene megvan, sajnálna egy fillért Hogy van ez, hogy itt senkit sem érdekel Ha meghaltál hova és miből temetnek el A könnyem kicsordul minden nap Mert látom a szegény csak szegény marad Nincs fény az alagút végén De én megyek míg bírom még A könnyem kicsordul minden nap Mert látom a szegény csak szegény marad Nincs fény az alagút végén De én megyek míg bírom még Lassan kihúzzák a talajt a lábunk alól A szónok szólnokol, az éhező meglakol Hova menjen aki kijárta az iskolát Választani lehet, segélyt vagy közmunkát Hiába dolgozok ha nem elég semmire Hogy kire támaszkodhatsz megmondom senkire Még bele is szakadhatunk, de semmi sem változik Mert a törvény nem rájuk, nem csak ránk vonatkozik A könnyem kicsordul minden nap Mert látom a szegény csak szegény marad Nincs fény az alagút végén De én megyek míg bírom még A könnyem kicsordul minden nap Mert látom a szegény csak szegény marad Nincs fény az alagút végén De én megyek míg bírom még Tudom minden megszorítás nektek jó üzlet A népek meg közben éhen is dögölhet Úgyérzem néha végleg nincs lejjebb De amit kifőztél, azt majd neked kell megenned A könnyem kicsordul minden nap Mert látom a szegény csak szegény marad Nincs fény az alagút végén De én megyek míg bírom még A könnyem kicsordul minden nap Mert látom a szegény csak szegény marad Nincs fény az alagút végén De én megyek míg bírom még