Később nem lesz a vadrépának semmi közepe
Nem lesz a lánynak szégyene, hát máma már nincsen szégyene
Már nem szégyen semmi, már mindent lehet csinálni
Mindent Szabad is! Ez így van!
Itt, Makón is?
Itt is, meg minden fele, ez így van
Nincs a lánynak szégyene, nem tudnak szégyent
Nem? Azért vannak kivételek, Áh, egy szemet se szégyellnek
Hát, szabadon intézik a szerelmet
Nem számít, hogy ki látja, mi látja
Hol látják, hol nem látják
Ez már nem nagyon érdekes
Jött veled két spanod, mindkettő bűzlik a garázdaságtól
A legfurcsább dolog mikor befűzi magát a lány(od)
Az Okot talán találod, hogy mér' lesz parább az évem
A pofont magamnak állom, a koszos barátokért
Mentem folyton az áradattal, hol dolgok rám ragadtak
Sok pontosság akadt, mennyit elmondok pár adattal
Mégis, gondok száza basz fel, a csóróság csak hagyjám
A városomban az a cink, hogy nincs elég csapattárs
Csak egy kis idő, a képbe nem fogsz beleférni többé
A sok szar, a hazugság, a kezelési költség
Nem volt egy fényes hely ez, mindig is férgek arattak
Pont ezért fosom le, ha nem vagyok része a szarnak
Szerte széjjel a házban emberek éltek a mának
El lehet tévedni könnyen, nem egyet vitt a halálba
Nem keresik meg a lányt, nem lesz meg a beatnek az ára
Nem lett a gyerekből rapper, nem tehetik fel a fára
Kéne egy kis csár, hogy el tudjak aludni, mikor hó esik
Álmaimban láttam már a spanjaim és jó nekik
Büszkék, mer' élek, még!
Miket elérek, pillanatképek
Igazak és nem hazudnak semmiről
Mert alul van ennyi kör, akkor
Minek a harc? alkaros lett most a c-m
Felállni kinek akarsz?
De fázik, hideg a placc
Lezárnom a múltat jó lenne
Mégis mindig ugyanúgy beránt ide a Zaj
Azt is jósolta, hogy hát, akkora jólét lesz már
Hogy nagyon szép házak épülnek
És a házakon három kémény is lesz
Ekkor bekövetkezik az úri pompa, üres konyha
Hogy kell ezt érteni?
Hát úgy, hogy most, tessék elhinni hogy mindenütt
Egy kis hűtőgép zörög a spájzba, hol ott, hol arra
És csak abba van a kaja
Kicsi a hely, nem tárolnak, mindig úgy veszik
Ezért van úri pompa, üres konyha
Egy példát hozok fel
Kivirágzott egyszer az almafa
Azt mondta a virág, enyém az alma
Mert Én adom neki a díszt
Mikor lehullt a dísz
Azt mondta a Nap, enyém az alma
Mert Én adom neki a fényt!
Mikor már csüngött az alma a fa ágán
Azt mondta a fa, enyém az alma
Mert Énrajtam csüng
Őszkor leesett az alma a fáról
És azt mondta a föld, enyém az alma
Mert belőlem táplálkozott
Ekkor kiment a gazda
Beleharapott az almába
Akkor látta, hogy míg vitatták, kié az alma
Megette a kukac az almát
Tehát, most is olyan formán van ez
Ha azt vitatjuk kié a család
A pedagógusoké? a szülőké? vagy az államé
Félő, hogy itt is ez következik be