Ott fenn olyan felhők szálltak
Amit csak a fák értek el
De bennük csak magát látta
Ahogy a színpadon énekel
Hányszor fakadt sírva
És most hányszor mosolyog rám
Mintha meg lett volna írva
Hogy most ezrek hallgatják
Egyszerű gyerekek pincér dressben
Nincs pénz, Eltét nem végeztem
Volt akinek én nem léteztem
Ennyi jár nekem, megkérdeztem
Jött a siker, és lett egy új csoda
Hirtelen a sok kéz már nyúlt oda
A két srácnak ettől lett undora
Hogyha mész az úton, mindig tudd hova
Többet akarok én
De közben valahol épp
E kissrácban a tűz
Még valahol ég
Akire dörög az ég
Egyszer bepörög a nép
A színpadon a srác
Szemében örök a kép
Ott fenn olyan felhők szálltak
Amit csak a fák értek el
De bennük csak magát látta
Ahogy a színpadon énekel
Hányszor fakadt sírva
És most hányszor mosolyog rám
Mintha meg lett volna írva
Hogy most ezrek hallgatják
Emlékszem még, mikor úgy hívtak noname
Nem ismertek fel az utcán, nem volt rég
Mások telefonján rólam nem volt kép
Az is szép volt, pedig nem volt jólét
Láttam, ahogy sokat kicsinál a hírnév
Mind elszálltak, ahogy többre vitték
A föld alatt hegyek nem voltak, csak pincék
Elszántabb voltam, mint hitték
Többet akarok én
De közben valahol épp
E kissrácban a tűz
Még valahol ég
Akire dörög az ég
Egyszer bepörög a nép
A színpadon a srác
Szemében örök a kép
Ott fenn olyan felhők szálltak
Amit csak a fák értek el
De bennük csak magát látta
Ahogy a színpadon énekel
Hányszor fakadt sírva
És most hányszor mosolyog rám
Mintha meg lett volna írva
Hogy most ezrek hallgatják