Én nem tudom, hogy milyen végtelen az az út, ami vár még énreám
Nem tudom, hogy meddig tarthat még a sötét, s az éjszakám
Én várom azt az időt, oh, hogy felkel a Nap, és a hajnal fénye jön
Várom azt a napot, oh, hogy eljön a perc és rám köszön
Olyan jó lenne tudni végre azt, hogy van remény
Olyan jó lenne tudni azt, hogy miért is élek én
♪
Én gondolatban arra járok, ahol az út mindig érzi léptedet
Gondolatban rád találok, és ez a dal jelzi jöttödet
Oh. én várom azt az időt, oh, hogy felkel a Nap, és a hajnal fénye jön
Várom azt a napot, oh, hogy eljön a perc és rám köszön
Olyan jó lenne tudni végre azt, hogy van remény
Olyan jó lenne tudni azt, hogy miért is élek én
Olyan jó lenne tudni végre azt, hogy van remény
Olyan jó lenne tudni azt, hogy miért is élek én
♪
Tü-rü-tü-dü-tu-tü-tű
Tü-rü-tü-rü-tü-rü-tü
Tü-rü-tü-dü-tü-rü-tü-rü, tü-rü-tü
Tü-rü-tü-dü-rü-tü-rü-tü, tü-rü-rü-rü
Tü-dü-tü-rü-rü-tü-rü-rü-rü
Olyan jó lenne tudni végre azt, hogy van remény
Olyan jó lenne tudni azt, hogy miért is élek én
Olyan jó lenne tudni végre azt, hogy van remény
Olyan jó lenne tudni azt, hogy miért is élek én
♪
Olyan jó lenne tudni, hogy miért is élek én
Olyan jó lenne tudni végre azt, hogy van remény
Olyan jó lenne tudni, hogy miért is élek én
Olyan jó lenne tudni (jó lenne tudni), hogy végre van remény (oh-oh)