Éltünk-e tényleg, vagy csak úgy tettünk, ahogy tőlünk kérték
Végül mérték nélkül rettegtünk és nem láttuk a végét
Próbáltuk tenni, amit kell, még ha néha nem is hittük el,
Azt, hogy vége lesz majd egyszer, csak bírjuk ki ép ésszel
♪
Lassan egy éve a szobában
Zokniban és "karantréning gatyában"
A jókedvem feltekerem százszor
Valaki mindig rám szól:
Légyszi vedd halkabbra az egészet
Mert elvezet a "jókedv-rendészet"
Ha észreveszed, hátra mind befértek
Akik túl sokat és hangosan beszéltek
♪
Éltünk-e tényleg, vagy csak úgy tettünk, ahogy tőlünk kérték
Végül mérték nélkül rettegtünk és nem láttuk a végét
Próbáltuk tenni, amit kell, még ha néha nem is hittük el,
Azt, hogy vége lesz majd egyszer, csak bírjuk ki még
Jobb is ha a szád csöndben marad
Mielőtt elragadna a népharag
Tudod az a fajta, beleremeg az ajka,
Ha a tiédről a mosolyt lecsalja
Az amelyik, ha ismeri a neved
Majd személyre szabva tesz keresztbe neked
Az anonim tábor, eltakar és ápol
A saját arca mögül egyik se bátor
És te mégis az ilyenek véleménye mentén létezel
De ha ma nem építesz, csak rombolsz,
Ne mondd el mit gondolsz,
Mert nem érdekel
Éltünk-e tényleg, vagy csak úgy tettünk, ahogy tőlünk kérték
Végül mérték nélkül rettegtünk és nem láttuk a végét
Próbáltuk tenni, amit kell, még ha néha nem is hittük el,
Azt, hogy vége lesz majd egyszer, csak bírjuk ki ép ésszel
♪
Éltünk-e tényleg, vagy csak úgy tettünk, ahogy tőlünk kérték
Végül mérték nélkül rettegtünk és nem láttuk a végét
Próbáltuk tenni, amit kell, még ha néha nem is hittük el,
Azt, hogy vége lesz majd egyszer, csak bírjuk ki
Éltünk-e tényleg, vagy csak úgy tettünk, ahogy tőlünk kérték
Végül mérték nélkül rettegtünk és nem láttuk a végét
Próbáltuk tenni, amit kell, még ha néha nem is hittük el,
Azt, hogy vége lesz majd egyszer, csak bírjuk ki ép ésszel