Ez az én megbánásom neked
Hogy elmondom, amit nem lehet
És lassan el kell, hogy engedjelek
Ha már elpazaroltam a szerelmedet
És tudtad jól, hogy mennyire hideg
Mégis a kezembe adtad a szíved
És összerakni már nem igen lehet
A szilánkok még vágják a tenyeremet
És a szárnyaim elvesztettem régen
Letéptem, mert tudom jól
Hogy az angyaloknak nincs helye ezen az égen
Eltévedtél valahol
Csak lázból és fájdalomból áll
Minden nap, mióta itt hagytál
Próbálok nem gondolni rá
Hogy én vagyok az az egy, akit ma felemelsz
Én vagyok, akinél jobbat érdemelsz
Én vagyok, akit szeretni nem mersz
Én vagyok az az ördög, akit ismersz
♪
Ez az én megbánásom neked
Hogy elmondom, amit nem lehet
És lassan el kell, hogy engedjelek
Ha már nem voltam elég jó veled
De most megfizetek minden könnycseppedér'
Amit valaha miattam ejtettél
Valahányszor sírva mentél haza
Még forgolódok emiatt éjszaka
És a szárnyaim elvesztettem régen
Letéptem, mert tudom jól
Hogy az angyaloknak nincs helye ezen az égen
Eltévedtél valahol
Csak lázból és fájdalomból áll
Minden nap, mióta itt hagytál
Próbálok nem gondolni rá
Hogy én vagyok az az egy, akit ma felemelsz
Én vagyok, akinél jobbat érdemelsz
Én vagyok, akit szeretni nem mersz
Én vagyok az az ördög, akit ismersz
Akit ismersz
Akit ismersz
♪
Csak lázból és fájdalomból áll
Minden nap, mióta itt hagytál
Próbálok nem gondolni rá
(Próbálok nem gondolni rá)
Hogy én vagyok az az egy, akit ma felemelsz
Én vagyok, akinél jobbat érdemelsz
Én vagyok, akit szeretni nem mersz
Én vagyok az az ördög, akit ismersz