Annyi álmom elveszett,
Végül csak te maradtál.
S ha itt lennél se kérhetném,
Hogy maradj és vigyázz rám.
Ha rettegek és szétesek,
Nincs már út, ami járható.
De vissza nem, én nem megyek,
Kitudja már mivolna jó.
Igy volt jó,
Elmúlt, vége.
Ha lépnem kell,
Hát lépek végre.
Nincs már gát,
Mi utamba térne.
Nekem a szerelem kell,
A szerelem kell.
Én álmodom, még álmodom,
Még a nap az égen jár,
Fel nem adom,
Fel nem hagyom.
Hisz szükségem van rád.
Lapjaim már nincsenek,
Rég nem játék az egész.
Neked egyszerű,
Nekem oly nehéz, a vágy rég felemészt.
Igy volt jó,
Elmúlt végre.
Ha lépnem kell,
Hát lépek végre.
Nincs már gát mi utamba térne.
Nekem a szerelem kell,
A szerelem kell.
Én álmodom,
Még álmodom.
Még a nap az égen jár.
Fel nem adom,
Nem-nem hagyom,
Hisz szükségem van rád.
Nekem a szerelem kell,
A szerelem kell.
Én álmodom,
Még álmodom.
Még a nap az égen jár.
Fel nem adom,
Nem-nem hagyom,
Hisz szükségem van rád.