Tudod, ez az érzés behúz
S hogy hová sodor a szél, mennyit ér?
Nem volt még sohase úgy
Hogy ennyire fájt az, hogy kellenél
Értem én, hogy kiborít, ahogyan élsz
Katatón ez a tánc és ránkfér a jó szó
De kiadó az én lelkem is valamiért
Üresen áll, olcsó
Mert mondd, mi a fontos, az út, vagy a tét, vagy a cél?
A te csendedből építek majd házat, óh-óh-óh
Benne százezer álom, és két fotel bőven elfér
Tudod, hozzád érni átkozottul jó
Ugye egyszer élünk és ma éjjel feljössz hozzám?
Azt ígértem, nem kell többé várnod rám
Úh, úh-úh-úh, úh-úh-úh, úh-úh-úh, ezer színű nyár
Lépéselőny vagy a sakktáblán
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Tudod, ezer évet vártam rád, mindig csak várok rád
Nem kell többé tánc, kalap, kabát
Eljön majd, hogy nem leszek, ha hívsz, ha vársz, ha félsz
Gondolj majd rám, ha földet érsz
Mert mondd, mi a fontos, az út, vagy a tét, vagy a cél?
A te csendedből építek majd házat, óh-óh
Benne százezer álom, és két fotel bőven elfér
Tudod, hozzád érni átkozottul jó
Ugye egyszer élünk és ma éjjel feljössz hozzám?
Azt ígértem, nem kell többé várnod rám
Úh, úh-úh-úh, úh-úh-úh, úh-úh-úh, ezer színű nyár
Lépéselőny vagy a sakktáblán
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh-óh
Az is lehet, valahol vársz, nem tudom, hol
Ha rám gondolsz, érzem, mindig érzem
Zakatol még, csak a lelkem meztelen
És csendben válaszra vár
Ugye egyszer élünk és ma éjjel feljössz hozzám? (Óh-óh)
Azt ígértem, nem kell többé várnod rám (yeah)
Úh, úh-úh-úh, úh-úh-úh, úh-úh-úh, ezer színű nyár (no, no)
Lépéselőny (óh, no) vagy a sakktáblán
Lá, lá-lá, lá-lá-lá
Lá-lá, lá-lá, lá-lá-lá-lá
Lá, lá-lá, lá-lá-lá
Lá-lá, lá-lá, lá-lá-lá-lá
Lá, lá-lá, lá-lá-lá
Lá-lá, lá-lá, lá-lá-lá-lá
Lá, lá-lá, lá-lá-lá
Lá-lá, lá-lá, lá-lá-lá-lá