Bármilyen nap sodor, Bármilyen csönd felé, Csak Neked mondhatom el, Ha rámfigyelsz. És éjjel nincs velem, A megszokott félelem, Ha úgy alszom el, Hogy átölelsz. Reggel itt marad Az illatod a párnán, Amikor nincs Már a kocsi sem a hát elött. Szürke szalagok, Kis patakok a járdán, és a felhőkbe bújva úsznak a háztetők. Rossz idő, Csak szerelemre volna jó! Ma éjszaka mondd, Milyen évszak várható! Ez a nap többször úgyse jön, Elveszik végleg, ha elköszön, Ha vársz, nem lesz a Tiéd! Ez a nap kétszer úgyse lesz, Csak ma ölel vissza, akit átölelsz, Ha vársz, nem lesz a Tiéd! Reggel itt marad, Az illatod a párnán, Estefelé már hiányzol, és így a jó.