Réges-régen kezdődött, Hogy ráléptem az útra Nem sejtettem akkor még, Hogy végtelen a túra Ég és föld között az utat Indiánok járják A naplementében látom A barátaim arcát Következő életemben ugyanazt tenném mint ebben És ha van lélekvándorlás a zenélés lesz a kárpótlás Utolsó mohikán vagyok Messzeségben láthatod Hogyha egyszer eltűnök Tudod, nagy útra készülök Fejem fölött sólymok szállnak Odafentről mindent látnak Üzennek nekem az árnyak És a lelkek testbe szállnak Most újra megszülettem Itt a földön ember lettem Történhet velem majd bármi, Tudom mindig újra kezdem Következő életemben ugyanazt tenném mint ebben És ha van lélekvándorlás a zenélés lesz a kárpótlás Utolsó mohikán vagyok Messzeségben láthatod Hogyha egyszer eltűnök Tudod, nagy útra készülök