Én utálok magammal élni
Nem lehetek egyszerre több helyen
Nem tudom, hogy ti szerettek-e
De én magamat biztosan nem
Én utálok veletek élni
Kiborítanak a gazdag lányok
Kiborítanak a szép báltermekből
Kiforduló, szép nadrágok
Kiborítanak a poharak, kiborítom ami benne van
A gin tócsából a szemem magam felé felhőt kavar
Ez az ami megzavar, nem szemed, nem a klubok
Nem a lányok feneke, és nem a csillogó rúzsok
Megakarok állni, kicsit kevesebbet futni
De ha nem futok előbb-utóbb, meg fogtok unni
Nem utálok senkit, csak néha kicsit felbasznak
Pohár víz és lenyugodok, vége lesz a napnak
Holnap újra hajsza, néha ez az, amit szeretek
Szeretem, hogy mellettem a hullámokat felverem
Néha csak a villámok visszhangoznak a fülemben
És nem tudom, hogy futást akarok vagy egy kis szünetet
Vagy a szememben a gyémánt, vagy tűz lesz majd fényesebb
És ha tűz, akkor vajon megolvasztja a késeket?
Az összes bennem ázik, ha elolvadna, égetne
A gyémántok csak megzavarnak, eltörik a képeket
Én utálok magammal élni
Nem lehetek egyszerre több helyen
Nem tudom, hogy ti szerettek-e
De én magamat biztosan nem
Én utálok veletek élni
Kiborítanak a gazdag lányok
Kiborítanak a szép báltermekből
Kiforduló szép nadrágok
Én vagyok a beat és a siker a type
Betöröm a Fendi kirakatát
Tele van a fejem, ezek anyagiak
De nem veszíthetem el, én még anya miatt
És a fateromon láttam, nincs önuralom
Én a flakonokat rúgtam a körutakon
Én a szívemet előletek bekerítem
Én a párkányon állok a negyediken
De nem, nem, nem
Nekem a korona kell
Nekem nem Lucifer
Nekem a rokona kell
Mint a Hitman, lövök, nyakamon a jel
Citromail a gang és ez sose múlhat el
Én utálok magammal élni
Nem lehetek egyszerre több helyen
Nem tudom, hogy ti szerettek-e
De én magamat biztosan nem
Én utálok magammal élni
Nem lehetek egyszerre több helyen
Nem tudom, hogy ti szerettek-e
De én magamat biztosan nem
Én utálok veletek élni
Kiborítanak a gazdag lányok
Kiborítanak a szép báltermekből
Kiforduló szép nadrágok