Nem tudok már a szemekbe nézni A szoba üresen a tükör még fénylik Kádban egyedül, nincs ki mossa sebeim Nem hiába nem nézem már senkinek a szemeit Tök mindegy, hogy hány sort írsz a lányról Holnap látom sztorijában ahogy mással táncol Maradtam volna én is a táncnál 11, a Heartbreaks szól az ágyán Utálom ha keverek, mindenkit összekavarok Bárpultban állok, a gyémánt nekem az etalon Mindent összekuszálok, túl sokszor lövöm el a táramat De az is üres, mindig stressz csak vesztem a barátokat A 11-esben húzták ránk a köröket Úgy néztek ránk mint Justinra és Haileyre Úgy néztél rám ahogyan Gatsby Daisyre Körbe adom a lapokat nem osztok kicsit Ha elmész a bárba, már nem is tudod mi is lesz A verzékben hazudok, a refrénekben kicsi lesz Amit nem írtam át, hogy a szívemnek ne fájjon Fájjon amit mostanában hajkurászok 111-el a korlát fele de kezembe a váltó Kéket az utcába elmosódva látok Lányok és lányok nekem rázza a fenekét De egyik sem lesz a feleségem Néha még visszacsillogsz rám baby Lefekszem, az álmomban együtt megyünk az égig Te nem tudtál nem baj, engem nem lehet szeretni De én nem akarok klubban másokkal szemezni Nem tudok már a szemedbe nézni A szoba üresen a tükör még fénylik Kádban egyedül, nincs ki mossa sebeim Nem hiába nem nézem már senkinek a szemeit Nem tudok már a szemekbe nézni A szoba üresen a tükör még fénylik Kádban egyedül, nincs ki mossa sebeim Nem hiába nem nézem már senkinek a szemeit Magamnak új lányt keresni Whoa Whoa