Ha meglátok még egy csonka lányt
Ha meglátok még egy tompa szárnyat
Ha meglátok még egy gyenge ágyat
Elestem, nem lehetek lágyabb
Csak viccelek veletek
Nem ismertek, keverem a neveket
Keverek mást, az ízt meg az ászt
Lapokból kevés van, megyek, vigyázz
Megütöttem magam
Megütöttem, a lényeg elhadarva
Imádnám, ha egyszеr nem úgy írnék
Hogy a tinta többször van elkaparva
Bébi, nem értеm, hogy miért van ez
Nem értem, miért szúrnak késeket
Csak érzem, hogy lassan növök fel
Inkább szívem essen, mint a két kezed
Nem tehetem
Amit mások velem már megtettek
Ezért ülünk mindig két órát a kádban
Hogy kimossuk a sebeimet
Egy szobában állunk
A kulcsot lenyeltem és tükrök vannak
Két percet nézem és hullik a könnyem
És hullik a könnyem, patakban
Tudod, kincseket keresni felesleges
Mások nincsenek, csak ékszerek
És én a nyakadba adnám az összeset
De nem lehet egyszerre
Mert felvágnák ott az ütőeret
Hiába látjuk együtt a kék eget
Inkább megéget, mintsem eléd tesz
Látod megéget
Soha nem vettem a jeleket
Sok vért öntöttem, én viseljem
Meg sok lány nem volt, sok érdekes
Én is utálnám magam
Minden ruhám szakadt
Minden ruhámhoz
A szívem tapadt
Nincsenek
Minden szóval akarnak és intenek
Mindenki tudja, hogy felesleges
Csak megyek a fejem után egy per egy
Engem is rugdosnak emberek
Egyre feljebb még is csak szemtelen
Villanj, elkapnak az ingerek
De engem tényleg ne keressetek
Tudod, kincseket keresni felesleges
Mások nincsenek, csak ékszerek
És én a nyakadba adnám az összeset
De nem lehet egyszerre
Mert felvágnák ott az ütőeret
Hiába látjuk együtt a kék eget
Inkább megéget, mintsem eléd tesz
Nem gondolnám
Hogy megfejtettem bármit
Akarom, hogy akkor hallják
Mikor számít
Szétesnétek, ha még egyszer hitegetnek
Ezért jövök haza mindig tizenegyre
Nem gondolnám
Hogy megfejtettem bármit
Akarom, hogy akkor hallják
Mikor számít
Szétesnétek ha még egyszer hitegetnek
Ezért jövök haza mindig tizenegyre
Tudod, kincseket keresni felesleges
Mások nincsenek, csak ékszerek
És én a nyakadba adnám az összeset
De nem lehet egyszerre
Mert felvágnák ott az ütőeret
Hiába látjuk együtt a kék eget
Inkább megéget, mintsem eléd tesz