A színpad az enyém, te nem jössz fel ide Mert nem tudsz, de nem is mersz Szerinted keveset mosolygok Szerintem kurvára nem ismersz A színpad az enyém, te nem jössz fel ide Mert nem tudsz, de nem is mersz Szerinted keveset mosolygok Szerintem kurvára nem ismersz Ma se megyek sehova mert itt van az egész világ a szobámban (az egész világ) Inkább az ablakból nézem ahogy kergetitek az árnyam (az árnyam) Nem halhatok meg, mert egész életemben erre vártam És kezdem úgy érezni, valóra váltam (váltam) De néha úgy érzem, hogy ez nem lehet a valóság (a valóság) Tapsolnak azok is akik a hamvaim röhögve szórták (szórták) A síromon fekete rózsák (rózsák) Hogyha meghalok a síromon fekete rózsák A színpad az enyém, te nem jössz fel ide Mert nem tudsz, de nem is mersz Szerinted keveset mosolygok Szerintem kurvára nem ismersz A színpad az enyém, te nem jössz fel ide Mert nem tudsz, de nem is mersz Szerinted keveset mosolygok Szerintem kurvára nem ismersz