Elhagytam a szürke pulcsim, szólj, hogy ha majd látod Jól állt rajtam, olasz volt, ha látod kitalálod Elváltunk a fővám téren mert leszakadt rólam Egyedül ballagtam haza térdig érő hóban Nem láttam, miért láttam volna, hogy ez lesz a vége A színe olyan volt mintha most felnéznék az égre Ő volt a barátom, túlontúl szerettem Szívemen kabátom, azt hinném hogy kell egy új, de nem! Mert: Táncolnék de nincs kivel Ha rám néznél a víz kiverne Állok csöndben hull a hó Ha nem volnál az volna jó De ágy alá gyaláz a láza Akkor volna jó ha fájna Nem tudom, hogy mit tegyek Hogy egy újabb pulcsit vegyek De nem! Esténként a Holddal sokat nézünk egymás szemébe Annyi szép lányt ismerek, de nem értem, hogy miért Te Miért van veled az, hogy hiányzik, hogy panaszkodj Elképzelhetetlen, hogy te máshoz ragaszkodj Van pár olyan billentyű, mik fájnak, hogy ha leütöm Készakarva, kéz a karba, tekinteted kerülöm De jó párszor már megmondták, hogy mindennek van ára Elfelejtesz, én is téged, jó lesz nemsokára Én táncolnék de nincs kivel Ha rám néznél a víz kiverne Állok csöndben hull a hó Ha nem volnál az volna jó De álmatlan a nyárra várva Nem gondolnék már a mára Minden sarkon intelem Mert te voltál a mindenem De nem de nem de nem de nem de nem de nem de nem! Vártam rá na de nincs ugye vége Őszintén tudom mondani végre, hogy Elvesztettem, de nincsen párja Olyan nincs, hogy köddé válna Angyalok és istenek Tárt ablakból intenek Hogy végig néztük, szép volt haver De a szíved épp a földön hever