Elhagytam a szürke pulcsim, szólj, hogy ha majd látod
Jól állt rajtam, olasz volt, ha látod kitalálod
Elváltunk a fővám téren mert leszakadt rólam
Egyedül ballagtam haza térdig érő hóban
Nem láttam, miért láttam volna, hogy ez lesz a vége
A színe olyan volt mintha most felnéznék az égre
Ő volt a barátom, túlontúl szerettem
Szívemen kabátom, azt hinném hogy kell egy új, de nem! Mert:
Táncolnék de nincs kivel
Ha rám néznél a víz kiverne
Állok csöndben hull a hó
Ha nem volnál az volna jó
De ágy alá gyaláz a láza
Akkor volna jó ha fájna
Nem tudom, hogy mit tegyek
Hogy egy újabb pulcsit vegyek
De nem!
Esténként a Holddal sokat nézünk egymás szemébe
Annyi szép lányt ismerek, de nem értem, hogy miért Te
Miért van veled az, hogy hiányzik, hogy panaszkodj
Elképzelhetetlen, hogy te máshoz ragaszkodj
Van pár olyan billentyű, mik fájnak, hogy ha leütöm
Készakarva, kéz a karba, tekinteted kerülöm
De jó párszor már megmondták, hogy mindennek van ára
Elfelejtesz, én is téged, jó lesz nemsokára
Én táncolnék de nincs kivel
Ha rám néznél a víz kiverne
Állok csöndben hull a hó
Ha nem volnál az volna jó
De álmatlan a nyárra várva
Nem gondolnék már a mára
Minden sarkon intelem
Mert te voltál a mindenem
De nem de nem de nem de nem de nem de nem de nem!
Vártam rá na de nincs ugye vége
Őszintén tudom mondani végre, hogy
Elvesztettem, de nincsen párja
Olyan nincs, hogy köddé válna
Angyalok és istenek
Tárt ablakból intenek
Hogy végig néztük, szép volt haver
De a szíved épp a földön hever