Már egyikünk sem ér haza Ránk zár a belső éjszaka Lefekszem félig az ágyra Félig már nem is létezem Elsötétül minden nappalom Leráncigálom, aztán elhagyom Fentről az összes csillagot Amit csak elér a két kezem Szoríts, harapj akármit, csak bírd ki Innentől az összes holnapig Túl sokszor láttuk egymást sírni Maradunk most újra egymás holdjai Összeérünk, tényleg nem kell sok Idő végig magamba' számolok Miközben mozdulatlanul Nappalokat álmodok át Tükörből nézed épp, ahogy Lesatírozok pár mondatot Elszaladsz, már te sem tudod Kit látsz, téged ki lát Szoríts, harapj akármit, csak bírd ki Innentől az összes holnapig Túl sokszor láttuk egymást sírni Maradunk most újra egymás holdjai ♪ Szoríts, harapj akármit, csak bírd ki Innentől az összes holnapig Túl sokszor láttuk egymást sírni Maradunk most újra egymás holdjai Szoríts, harapj akármit, csak bírd ki (bírd ki) Innentől az összes holnapig (az összes holnapig) Túl sokszor láttuk egymást sírni (sírni) Maradunk most újra egymás holdjai